česky | english | deutsch | français | polski | magyar

 

 

 

 

 


 

A FILMRŐL   SZEREPLŐK   ALKOTÓK   FOTÓ   PRESS   KONTAKT   PARTNEREK

 

 
   

A Szent Sebestyén sírása egy történelmi film balladisztikus vonásokkal vegyítve. 1348-ban játszódik, abban az időben, mikor Európát a legnagyobb pestisjárvány súlytotta. Az alkotás fő célja, hogy a lehető leghitelesebb módon visszaadja a középkor hangulatát valamint, hogy egy speciális szimbolikus teret alakítson ki, melyben a képzelet, az álom és a kultúrális archetípusok ugyanúgy kézzelfoghatóak, mint a személyek és tárgyak. Ehhez hozzájárul, hogy a cselekmény két speciális helyszínen játszódik: a felvételek első felében a színtér egy erőd, a másik felében egy erdő. Az erőd a szabályok és a biztonság jelképe, míg az erdő a labirintust, a bizonytalanságot, az állandóan jelenlévő veszélyt jelenti.
A pestis a veszély forrásaként működik a filmben, mely különleges helyzeteket alkot. Sajátságos témája (a napjainkban is aktuális) faji és vallási megkülönböztetés, de mindenekelőtt az, hogy a gyűlöletet, mint állapotot élik meg, melyben az ember saját magát pusztítja. A film nézőpontja sem politikailag, sem társadalmilag nem adott. Az alkotók a megkülönböztetés kérdésére úgy tekintenek, hogy az minden emberrel összefonódik. A főhősök ezért két utat járnak meg. Egyrészt fizikailag, másrészt pedig lelkileg is, miközben a két világ teljesen összefonódik, és a külvilág a lelki világ tükörképe lesz. A mai modern elvek ellenére, ahol a párbeszédesség és szó szerinti idézés a fő tendecia, az alkotók célja egy olyan közeg kialakítása volt, melyben a képek és a szótlanság is mesél.
A drámai feszültség két főszereplő köré összpontosul: a várúr Siegfried és a püspök szolgálatában álló lovag, Gottfried. Siegfried egy racionális ember, és saját meggyőződése alapján elutasítja a zsidók üldözését, mert az értelmetlen barbárságnak tartja. Gottfried épp az ellenkezője: vakon teljesíti ura parancsait. Azonban a drámai hatások következtében mindkét szereplő átértékeli a kezdeti hozzáállását. Siegfried a bosszú kegyetlen végrehajtója lesz, míg Gottfried a világosság útjára lép. A film tehát nem feltételez egyértelmű jellemeket és nem teszi lehetővé a szereplők csoportosítását sem semmilyen erkölcsi normák szerint.
Az alkotói szándék része tehát a főszereplők és a mellélszereplők jellemének az átalakulásának a kiemelése. Ezek mindegyike valamilyen specifikus életszemléletet vall és következetlen magatartással bír. A felvételek meghatározó vonása tehát a kompozíció két részre osztása, melyek a mesélő nézőpontjában térnek el. A film első részében Siegfried és családja életét követhetjük nyomon, míg a második részben elszakadunk tőle, és ellenfelét ismerhetjük meg.
 

 

[ vissza ]

 

 
   

Ondřej Malý

(Gottfried)

 

Ján Smolka

(Siegfried)

 

Kamila Janovičová

(Ulrike)

 

Matouš Ruml

(Clovis)

 

Tereza Rumlová

(szolgáló Lora)

 

Pavla Dostálová

(Marie)

 

Filip Kaňkovský

(Koňák)

 

Jiří Kohout

(Jürgen)

 

Zdeněk Julina

(püspök Bernhard)

 

Martin Sítek

(Amos)

 

Bořek Joura

(Beck)

 

Zdeněk Vévoda

(Florian)

 

Martin Lukáš

(Vlk)

 

Viktor Zavadil

(Pan z Friedenbergu)

 

 

 

[ vissza ]

 

 
   

Milan Cyroň

forgatókönyv, rendező és produkció

TomᚠUher

forgatókönyv, rendező

 

Barbora Németh

dramaturg

LukᚠMasner

kamera

Andy Fehu

vágó

 

Jan Tomšů

Zene és hang

 

Daniel Vondra

rendezőaszisztens

 

Klára Vašáková

rendezőaszisztens

Natálie Šotnarová

rendezőaszisztens

 

TomᚠStraka

Szakmai tanácsadó, jelmez

 

Zdeněk Vévoda

public relations

 

Vendula Bělochová

scenográfus

 

[ vissza ]

 

 
   

Fényképek a forgatásról

 

letölt (.zip)

 

[ vissza ]

 

 
   

 

Press

 

press release (.doc, 13. 3. 2017)
ČTK article (15. 3. 2017)
 

[ vissza ]

 

 
   

 

Kontakt

 

MILAN CYROŇ
produkce
cyron(at)sebestianfilm.cz
+420 608 219 667

 

ZDENĚK VÉVODA
média
vevoda(at)sebestianfilm.cz
+420 721 308 935

 

[ vissza ]

 

 
   

Támogatók

                     Cafe Delux   Kikafe                              

 

 

[ vissza ]